Befektetői rohamot él át év eleje óta a nagyvárosi lakáspiac. Az árnövekedés hátterében a magas kamatozású állampapírok kifutása állhat, több tíz milliárd forintnyi megtakarítás ömlik az ingatlanpiacra. A kereslet drasztikus növekedésével az első lakást keresők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Nem kellettek évek, de még hónapok sem az újabb ingatlanpiaci „felforduláshoz” – legalábbis a fővárosban, annak vonzáskörzetében és néhány vidéki nagyvárosban. Az év eleje óta, de különösen az utóbbi hetekben a budapesti lakáspiacon elképesztő ütemben emelkedtek az árak. A kisebb alapterületű, könnyen kiadható, a befektetők körében népszerű egy-másfél szobás lakások esetében különösen nagy drágulás figyelhető meg. Egy jó állapotú épületben lévő, napfényes, felújított, szép pesti vagy budai környéken lévő garzon irányára, beleértve a paneleket is, a tavaly őszi 35-36 millió forintról villámgyorsan 42-44 millióra emelkedett. És ezek csak az indulóárak, a rendszerváltozás után épült nívósabb házakban lévő kislakások ára ennél is magasabbra szökött.
Ritka őszinteséggel beszélt egy román értelmiségi Székelyföldről, és rámutatott: nem a székelyekkel van a baj, hanem a román közgondolkodással, amely nem tud túllépni az évtizedes beidegződéseken.
A hatóságoknak meg kell védeniük az ország lakosságát – írja a Drogkutató Intézet.
Be is zuhant a kereslet, hátha ezzel az árak is mérséklődnek majd.
Világszerte forradalom tört ki, mert a nemzetek nemcsak jobban, de túl is akarnak élni, ezért visszaveszik sorsukat a kezükbe.
A miniszter világossá tette, az új törvénytervezet nem károsítja meg az ingatlantulajdonosokat.
Csányi Sándor erősítette meg a hírt.
Erdélyt és Partiumot ennyire magától értetődően „román földnek” azok a román szélsőjobboldaliak nevezik, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Már ilyen fiatalon is dobogóesélyesnek számít a világbajnokságon.
